Alig negyedórányi autóútra a mezőkövesdi Zsóry-fürdő nyugalmától egy egészen más világ tárul fel: a Bükkalja lágy, tűzben született kőzetébe faragott otthonok és a legendákkal övezett, fülkékkel telidöfött sziklaormok földje. A barlanglakások és a kaptárkövek Cserépfalu és Szomolya környékén Magyarország egyik legkülönösebb, mégis kevéssé ismert táji és kultúrtörténeti kincsét alkotják. Aki idelátogat, egyszerre csodálhatja meg a természet évmilliós munkáját és az ember évszázados leleményét – miközben a mai napig megfejtetlen rejtélybe botlik. Ez a cikk végigvezet azon, mi is ez pontosan, mit érdemes megnézni, milyen történet húzódik mögötte, és hogyan illeszthető könnyedén egy Hajnal Hotelben töltött pihenéshez.
Mi ez, és miért különleges?
A Bükk-hegység déli lába, a Bükkalja egy vulkanikus eredetű, dimbes-dombos vidék, amelynek felszínét puha, könnyen faragható riolittufa borítja. Ez a kőzet a miocén korban, mintegy 21–13 millió évvel ezelőtt lezajlott heves vulkáni tevékenység során keletkezett: az izzó vulkáni hamu és törmelék rakódott le, majd kőzetté állt össze. A tufa elég szilárd ahhoz, hogy évezredekig dacoljon az idővel, ám elég lágy ahhoz, hogy egyszerű szerszámokkal is formálható legyen. Ez a kettősség adja a táj egyedi arculatát – és teszi lehetővé mindkét itteni különlegességet.
Egyfelől itt találjuk a kaptárköveket: magányos vagy csoportokba rendeződő sziklatornyokat, „ördögtornyokat”, amelyek oldalába az ember apró, fülke alakú mélyedéseket vésett. Ezek a szabályos, kaptárszerű üregek adták a formák nevét is. Másfelől a lágy kőzetbe egész barlanglakásokat, pincéket, kamrákat is faragtak az itt élők – helyenként egészen a 20. század közepéig lakott otthonokat.
A kaptárkövek különlegessége nem csupán a látványukban rejlik, hanem abban, hogy máig nem tudjuk biztosan, ki, mikor és milyen céllal alkotta a fülkéket. Ez a megfejtetlen titok teszi őket igazán vonzóvá: a Bükkalja szikláinak árnyékában állva óhatatlanul azon kapja magát az ember, hogy a saját elméletét szövögeti.
Mit lehet ott látni?
A vidék két „főszereplője” a fülkés kaptárkövek és a tufába vájt barlanglakások, de a környék ennél jóval többet kínál.
A szomolyai kaptárkövek
Szomolya fölött, a Vén-hegy nyugati lejtőjén, a nevében is beszédes Kaptár-völgyben húzódik a Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület. A mintegy 4,8 hektáros védett terület nagyobb sziklaformációk sorát foglalja magába: kőkúpokat, sziklaormokat, fülkés sziklavonulatokat. Ez a hazánk legtöbb fülkéjével büszkélkedő kaptárkő-csoport – a szakirodalom itt, egyetlen területen több mint száz megfaragott fülkéről tud. A meredek, riolittufából álló ormok 200–400 méteres tengerszint feletti magasságig emelkednek, és különösen a délutáni, oldalról érkező fényben mutatnak lenyűgözően, amikor a fülkék árnyéka élesen kirajzolódik a kőzet falán.
A sziklák tövében sétálva jól kivehetők a szabályos, néhány deciméteres mélyedések, amelyek gyakran sorokba rendeződve borítják a kőfalat. Némelyik fülke a talaj szintjén, más a magasban, alig megközelíthető helyen nyílik – épp ez az egyik olyan részlet, amely a kutatókat a mai napig fejtörésre készteti.
Cserépfalu és a kaptárkövek
A szomszédos Cserépfalu a Bükkaljai kőkultúra egyik központja. Határában áll a híres Ördögtorony, egy karakteres kaptárkő, amelynek oldalán szintén jól látszanak a faragott fülkék. A falu környékén jelzett tanösvény vezet végig a legszebb sziklaformációkon és a hagyományos kőépítészet emlékein; a hosszabb körtúra a kaptárköveket, a szurdokokat és a kilátópontokat egyaránt érinti, így egy tartalmas félnapos vagy egész napos programot ad az arra vágyóknak.
A barlanglakások
A puha tufa nemcsak fülkék, hanem egész lakóterek kialakítására is alkalmas volt. Cserépfalu és a közeli Cserépváralja határában a mai napig láthatók barlanglakások – a sziklába vájt otthonok, amelyek szobát, kamrát, pincét is magukban foglaltak. Cserépfalu egyik nevezetessége a tréfás nevű Kisamerikai barlanglakások: a hagyomány szerint a nehéz gazdasági időkben a szegényebb családok itt, a kőbe vájva alakították ki otthonukat, miközben módosabb szomszédaik a tengerentúlon, Amerikában kerestek boldogulást. Egykor több család élt ezekben a különleges hajlékokban.
A barlanglakások bejárásakor testközelből érzékelhető, milyen leleményesen használták ki eleink a táj adottságait: a kőbe vájt terek nyáron hűvösek, télen aránylag melegek maradtak, a tufa pedig ideális borospincét is adott. Ez a „kőkultúra” a mai napig meghatározza a vidék arculatát – gondoljunk csak a környék pincesoraira, ahol a dombok oldalába vájt pincék hosszú sorai őrzik a borászati hagyományt.
A táj további kincsei
A kaptárkövek és barlanglakások mellett a környék más látnivalókkal is bővelkedik. Cserépfalu határában található a régészeti szempontból világhírű Subalyuk-barlang, ahol évtizedekkel ezelőtt neandervölgyi ember – egy felnőtt nő és egy néhány éves gyermek – több tízezer éves csontmaradványaira bukkantak; a leleteket és a vidék emlékeit bemutató kis múzeum a faluban tekinthető meg. A közelben húzódnak a látványos szurdokok, felette pedig középkori várrom és kilátópont várja a túrázókat. Mindez azt jelenti, hogy a kaptárkövek megtekintése köré könnyedén építhető egy változatos, egész napos bükkaljai kirándulás.
Mi a történetük, és miért jelentősek?
A kaptárkövek eredete a magyar tájkutatás egyik legrégebbi és legizgalmasabb rejtélye. Annyi bizonyos, hogy a fülkéket ember faragta – ám hogy pontosan ki, mikor és milyen céllal, arról évszázadok óta vitáznak a kutatók és mesélnek a helyi mondák. Az idők során három fő elmélet kristályosodott ki.
A sziklaméhészet elmélete. A legrégebbi és a nevet is adó feltételezés szerint a fülkékbe kasokat, méhcsaládokat helyeztek, azaz a sziklák egyfajta „kaptárként”, méhészkedésre szolgáltak. Innen ered a „kaptárkő” elnevezés. A regényes elképzelést azonban a régészeti feltárások mindeddig nem igazolták: sok fülke elhelyezkedése – például a nehezen megközelíthető, magasban nyíló üregek – nemigen egyeztethető össze a gyakorlati méhészkedéssel, és tárgyi bizonyíték sem került elő mellette.
Az urnatemetkezés elmélete. Egy másik, a népi képzeletet is megmozgató magyarázat szerint a fülkék hamvasztásos temetkezéshez kapcsolódtak: bennük urnákat, a halottak hamvait őrizhették. A helyi hagyomány kelta, illetve hun–magyar hősök sírhelyeiként emlegeti a köveket, ami romantikus színt kölcsönöz a sziklaormoknak, ám tudományos bizonyíték erre sem áll rendelkezésre.
A bálványtartó, kultikus fülkék elmélete. A mai kutatás egyik legvalószínűbb feltevése szerint a fülkék vallási, kultikus célt szolgálhattak: bennük bálványokat, szentnek tartott tárgyakat helyezhettek el, a sziklák pedig áldozó- vagy szenthelyként funkcionálhattak. E felfogás szerint a fülkék faragása hosszú időszakon át, akár évszázadokon keresztül folyhatott.
Bármelyik elmélet legyen is igaz, egy dolog nem kérdéses: a kaptárkövek évezredes emberi jelenlét és hiedelemvilág néma tanúi. Éppen ezért nem csupán természeti, hanem kiemelkedő kultúrtörténeti értéket is képviselnek. A szomolyai terület már 1960 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, a Bükkaljai kőkultúra pedig a nemzeti értékeket összegyűjtő hungarikumok sorába is bekerült – ezzel is elismerve, hogy a fülkés sziklák és a kőbe vájt otthonok a magyar tájnak és örökségnek pótolhatatlan részei.
Kinek ajánljuk?
A barlanglakások és kaptárkövek szerencsés módon szinte minden látogatótípusnak tartogatnak valamit.
Családoknak. A rövidebb, jól kitáblázott tanösvényszakaszok gyerekekkel is teljesíthetők, a „titokzatos ördögtornyok” és a mesébe illő barlanglakások pedig gyakran jobban lekötik a kicsiket, mint bármelyik játszótér. A megfejtetlen rejtély – „vajon mire használták a fülkéket?” – remek beszélgetést indíthat az egész családban.
Pároknak. A csendes, legendákkal átszőtt sziklák és a naplemente aranyfényében fürdő tufaormok romantikus, elgondolkodtató sétahelyszínt kínálnak, távol a tömegtől. Egy lassú, kézen fogva megtett kör a Kaptár-völgyben méltó ellenpontja a fürdőben töltött napnak.
Kultúra- és történelemkedvelőknek. Akit vonz a régészet, a néprajz és a tájtörténet, itt igazi csemegére lel: a kaptárkövek rejtélye, a barlanglakások életmódja és a közeli Subalyuk-barlang őskori leletei együtt rajzolják ki a Bükkalja évezredes emberi történetét.
Aktív pihenésre vágyóknak. A hosszabb, több kilométeres körtúrák a kaptárköveket, szurdokokat és kilátópontokat is érintik, így a túrázók változatos terepen mozoghatnak, valódi felfedezőélménnyel. A táj nem magashegység, de a dombok, ormok elegendő kihívást és szép panorámát adnak egy tartalmas gyalogtúrához.
Fotósoknak és a csendre vágyóknak. A fülkés sziklák faktúrája, a fény-árnyék játék és a tág bükkaljai kilátás hálás témát ad a fényképezőgépnek – reggel és késő délután pedig szinte teljes nyugalomban élvezhető a hely.
Mikor érdemes menni?
A vidék minden évszakban más arcát mutatja, de a tavasz és a kora ősz a legkellemesebb időszak. Tavasszal a Bükkalja kizöldül, a környék gyümölcsösei – Szomolya például cseresznyéjéről is híres – virágba borulnak, a levegő pedig enyhe a hosszabb túrákhoz. Ősszel a lombszínező erdők és a tiszta, éles fény teszik különösen fotogénné a sziklákat, ráadásul ilyenkor kevesebben járnak a tanösvényeken.
A nyár is jó választás, különösen ha a kirándulást a Zsóry-fürdő pihenésével kombináljuk: a melegebb délutánokat a fürdőben, a hűvösebb reggeli vagy késő délutáni órákat a sziklák között töltve. A tűző déli napon a nyílt, árnyék nélküli sziklaormok fárasztóak lehetnek, ezért ilyenkor érdemes a hűvösebb napszakokat választani, és fejfedőt, elegendő vizet vinni.
Télen a táj csendes és misztikus, a behavazott ördögtornyok különös hangulatot árasztanak, ám a fagyott, néhol csúszós ösvényeken fokozott óvatosság ajánlott, és a rövidebb nappalokkal is számolni kell. A nap bármely szakában igaz, hogy az oldalról érkező, alacsony fény emeli ki leglátványosabban a fülkék plasztikáját – vagyis a reggeli és a késő délutáni órák a legjutalmazóbbak.
Milyen gyakorlati tudnivalókra érdemes figyelni?
Megközelítés. A kaptárkövekhez és barlanglakásokhoz jellemzően jelzett turistautak, tanösvények vezetnek, autóval a környező falvakig (Szomolya, Cserépfalu) lehet eljutni, onnan gyalogosan folytatódik az út. A védett természeti területek a kijelölt turistautakon szabadon, gyalogosan látogathatók.
Parkolás. A falvakban és a túrák kiindulópontjainál általában van lehetőség a gépjármű elhelyezésére, de a sziklákhoz közvetlenül nem lehet autóval felhajtani – ez a hely bájának is része. Érdemes a település szélén parkolni, és onnan sétálni.
Terep és felszerelés. Az ösvények természetes talajúak, helyenként meredekek, köves-gyökeres szakaszok is előfordulnak, ezért zárt, jó tapadású túracipő ajánlott. Vigyünk magunkkal vizet, a nyílt sziklás részekhez fejfedőt és napvédelmet, esős idő után pedig számítsunk csúszós talajra.
Akadálymentesség. A terep természetéből adódóan a sziklákhoz vezető ösvények általában nem akadálymentesítettek, kerekesszékkel vagy babakocsival nehezen vagy egyáltalán nem járhatók. Kisgyermekes családoknak inkább hordozó ajánlott a babakocsi helyett. A könnyebben megközelíthető szakaszokról és a barlanglakásokat bemutató helyszínek látogathatóságáról érdemes előzetesen tájékozódni.
Nyitvatartás és belépés. A szabadtéri, védett sziklaterületek a turistautakon jellemzően szabadon látogathatók, a berendezett barlanglakásokat vagy múzeumokat bemutató helyszíneknek azonban lehet nyitvatartási rendjük és belépődíjuk. A pontos nyitvatartásért és jegyárakért látogasson el a hivatalos oldalra, illetve a helyszínt kezelő szervezet (például a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagy a helyi önkormányzat) tájékoztatójához.
Természetvédelem. Mivel védett területről van szó, kérjük, maradjunk a kijelölt ösvényeken, ne másszunk fel a törékeny, faragott sziklákra, és ne hagyjunk magunk után szemetet. A fülkék évszázados, pótolhatatlan emlékek – a megőrzésük mindannyiunk közös felelőssége.
Hogyan jutok el a Hajnal Hotelből?
A Hajnal Hotel és a Zsóry-fürdő ideális kiindulópont a bükkaljai felfedezéshez: a barlanglakások és kaptárkövek mindössze mintegy 15 kilométerre, azaz 20–25 perc autóútra fekszenek. Szomolya és Cserépfalu Mezőkövesdtől északra, a Bükk lába felé haladva könnyen elérhető a környék útjain; a táblák és a térképes navigáció egyaránt segítenek a tájékozódásban.
Épp a közelség teszi a helyet tökéletes félnapos vagy egész napos kirándulássá. Egy tipikus program így nézhet ki: kényelmes reggeli után rövid autóút a falvakig, néhány órás séta a kaptárkövek és barlanglakások között, majd visszatérés a hotelbe, hogy a délutánt a Zsóry-fürdő gyógyvizében vagy a wellnessrészlegben pihenjük ki. A történelmi-természeti élmény és a fürdőzés nyugalma így egyetlen napon belül összeér – ez a Bükkalja egyik legnagyobb ajándéka.
Aki több időt szánna a környékre, egész napos túrával kötheti össze a kaptárköveket a Subalyuk-barlanggal, a szurdokokkal, a kilátóponttal és a közeli pincesorokkal – a nap végén pedig a Hajnal Hotel kényelme várja a hazatérőt. Bárhogy is tervezi, a barlanglakások és kaptárkövek felejthetetlen, elgondolkodtató kirándulást ígérnek, amely megmutatja a Bükkalja titokzatosabb, ősi arcát – karnyújtásnyira a mezőkövesdi pihenéstől.
Gyakran ismételt kérdések
Mik azok a kaptárkövek?
A kaptárkövek a Bükkalja puha riolittufájából álló, magányos vagy csoportos sziklatornyok, amelyek oldalába az ember apró, kaptárszerű fülkéket faragott. Ezek a szabályos mélyedések adták a formák nevét; funkciójuk máig vitatott.
Mire használták a kaptárkövek fülkéit?
Erre nincs végleges válasz. A fő elméletek szerint sziklaméhészetre (innen a név), hamvasztásos temetkezésre, vagy – a mai kutatás szerint a legvalószínűbben – bálványtartó, kultikus célra szolgálhattak. Régészeti bizonyíték egyik feltevést sem erősítette meg egyértelműen, ez adja a hely rejtélyét.
Mik a barlanglakások?
A barlanglakások a lágy tufakőzetbe vájt otthonok, amelyek szobát, kamrát és pincét is magukban foglaltak. Cserépfalu és Cserépváralja környékén a mai napig láthatók, helyenként egészen a 20. század közepéig lakták őket, és a Bükkaljai kőkultúra részét képezik.
Milyen messze van a látnivaló a Hajnal Hoteltől?
A barlanglakások és kaptárkövek Szomolya és Cserépfalu határában, mintegy 15 kilométerre, körülbelül 20–25 perc autóútra fekszenek a Hajnal Hoteltől és a Zsóry-fürdőtől, így kényelmesen bejárhatók egy fél- vagy egész napos kirándulás keretében.
Alkalmas-e a hely gyerekekkel?
Igen, a rövidebb tanösvényszakaszok gyerekekkel is teljesíthetők, és a titokzatos sziklák, barlanglakások jól lekötik a kicsiket. A terep azonban helyenként meredek és köves, ezért zárt túracipő ajánlott, babakocsi helyett pedig inkább hordozó.
Mennyibe kerül a belépés, és mikor van nyitva?
A szabadtéri védett sziklaterületek a turistautakon jellemzően szabadon látogathatók, a berendezett barlanglakásoknak és múzeumoknak azonban lehet nyitvatartásuk és belépődíjuk. A pontos nyitvatartásért és jegyárakért látogasson el a hivatalos oldalra, illetve a helyszínt kezelő szervezet tájékoztatójához.
