Van Mezőkövesd szívében egy néhány utcányi világ, ahol az idő mintha lelassulna. Meszelt falú, nádtetős parasztházak sorakoznak a girbegurba, szabálytalanul kanyargó kis utcácskákban, a kertkapuk mögül pedig festett bútorok, hímzőrámák és frissen sült mézeskalács illata köszön vissza. Ez a Hadas városrész – a „matyó főváros” legféltettebb kincse, egy élő skanzen, ahol a népművészet nem üvegvitrin mögött pihen, hanem ott formálódik a mesterek keze alatt. Ha a Hajnal Hotelben és Zsóry gyógyvizében pihen, ez a látnivaló az egyik legkönnyebben elérhető, mégis legmélyebb élményt kínáló bükkaljai kirándulás, amit el lehet képzelni.
Mi az a Hadas városrész, és miért különleges?
A Hadas Mezőkövesd egykori óvárosa, a település legrégebbi, legjellegzetesebb magja. A 150-200 éves parasztházak nem múzeumi bemutatóként, hanem működő kézműves alkotóházakként élik mindennapjaikat – éppen ezért nevezik „élő skanzennek”. A hangsúly az „élő” szón van: itt nincs kordon a berendezés körül, a mesterek dolgoznak, tanítanak, beszélgetnek a látogatókkal, és sok helyen a saját kezűleg készített portékájukat is meg lehet vásárolni.
Ami igazán különlegessé teszi a helyet, az a matyóság öröksége. A matyók Mezőkövesd és környéke katolikus, mélyen hagyománytisztelő közösségét alkotják, akiknek népviselete, hímzése és folklórja a világ egyik legismertebb magyar népművészeti kincse. A matyó népművészet – középpontjában a világhírű, dús virágokkal, a jellegzetes matyó rózsával díszített hímzéssel – 2012. december 5-én felkerült az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének Reprezentatív Listájára. Ez a Hadas városrészt nem pusztán egy szép falusi utcaképpé, hanem egy világörökségi rangú élő hagyomány autentikus színterévé emeli.
A „Hadas” név is árulkodó. A szó a nagycsaládot, atyafiságot jelentő „had” kifejezésből ered: az egymással rokoni kapcsolatban álló, nagy létszámú matyó családok, ha csak tehették, egymás melletti telkeken építkeztek. Így alakult ki ez a szoros, zárt, hagyománytisztelő közösség és a rá jellemző, összenőtt, szűk utcákból álló településszerkezet. A Hadas tehát nem egy tervezett múzeumfalu, hanem szó szerint egy olyan városrész, amelyet a matyó nagycsaládok élete formált évszázadokon át.
Mit lehet ott látni?
A Hadas legnagyobb varázsa, hogy egy sétányi távolságon belül a matyó élet szinte minden arca felbukkan. Érdemes rászánni egy nyugodt fél napot, mert minden kapu mögött más világ nyílik.
A parasztházak és a régi életforma. A meszelt, nádfedeles házak a hagyományos háromosztatú elrendezést őrzik: tisztaszoba, konyha és kamra. A tisztaszoba a család „vasárnapi arca” volt – ide kerültek a legszebb festett bútorok, a szentképek és a gondosan összehajtogatott, hímzett textíliák. Ahogy végigsétál az udvarokon, szinte megelevenedik előtte az egykori mezővárosi paraszti élet.
Az alkotó- és tájházak. A városrészben egymást érik a különböző mesterségek műhelyei. Megtalálható itt a bútorfestő és hímző alkotóház, ahol a több mint két és fél évszázados matyó bútorfestő hagyomány elevenedik meg a virágdíszes ládákon, ágyakon és tékákon. A mézeskalácsos ház a mézesbáb- és mézeskalács-készítés fortélyaiba avat be – a díszes, tükrös mézeskalács szívek a matyó lakodalmak elmaradhatatlan kellékei voltak. Működik itt fazekasműhely, szövő- és festő alkotóház, tűzzománcos műhely, üvegcsiszoló, játékkészítő ház, sőt fejdíszkészítő (mirtusz) műhely is, ahol a matyó menyasszonyi viselet koronáját, a pártát és a fejdíszeket készítik.
Kisjankó Bori Emlékház. A Hadas talán legismertebb háza a matyó hímzés legendás mintatervezőjének, Kisjankó Borinak az egykori otthona, amely 1974 óta emlékházként várja a látogatókat. Kisjankó Borit „százrózsás” rajzolóasszonyként emlegették – ő volt az, aki papírra álmodta azokat a virágmintákat, amelyeket aztán a hímzőasszonyok tűvel és fonallal keltettek életre. A Népművészet Mestere címmel kitüntetett asszony munkássága a matyó rajzolás és hímzés csúcsát jelenti, emlékháza pedig eredeti festett bútoraival, hímzéseivel a paraszti otthon hiteles képét mutatja.
Gari Margit Emlékház. A Hadas másik kiemelkedő emlékháza a matyó paraszti önéletírás és népi kultúra emlékét őrzi, betekintést adva a matyó asszonyok mindennapjaiba és sorsába.
A Hadas Látogatóközpont. A városrész egykori táncpajtájának épületében kialakított látogatóközpont a modern bemutatás eszközeivel, interaktív kiállítással avat be a matyó hímzés, a viselet és a Hadas történetének világába. Az épület egyúttal Tourinform irodaként is működik – itt érdemes tájékozódni a nyitva tartásról és a programokról –, és rendezvénytérként ad otthont táncházaknak, koncerteknek. Ez a jó kiindulópont, ha strukturált, vezetett képet szeretne kapni, mielőtt belevész a kis utcák hangulatába.
A Népi Művészetek Háza. A Hadasban működik a több mint hat évtizedes múltra visszatekintő Matyó Néptáncegyüttes otthona is, ami tovább erősíti a városrész élő, közösségi jellegét. Nem ritka, hogy a látogató épp egy próba vagy egy fellépés forgatagába csöppen.
A viseletbe öltözés élménye. Sok látogató kihagyhatatlan élménye, hogy magára ölthet egy eredeti matyó népviseletet, és fényképet készíthet a festői udvarok valamelyikében. A gyerekek és felnőttek egyaránt imádják ezt a „belebújok a hagyományba” pillanatot.
Milyen a matyó hímzés és a matyó rózsa?
A matyó népművészet szíve a hímzés. A matyó öltés jellegzetesen dús, telített, robbanásszerűen virágzó mintavilágot alkot, ahol a legfontosabb motívum a matyó rózsa – egy stilizált, sok szirmú, pompázatos virág. A hagyományos matyó hímzés kezdetben visszafogottabb színvilágú volt, később, a 19-20. század fordulóján vált egyre színpompásabbá és díszesebbé, ahogy a piacra dolgozó „bőrös” hímzőasszonyok versengtek a legszebb minták kigondolásában.
Ebben a folyamatban játszott kulcsszerepet a rajzolóasszony, aki előrajzolta a mintát a textilre – az ő kreativitásán múlt, milyen kompozíció születik. Kisjankó Bori épp ezért vált legendává. A matyó hímzés ma is élő tudás: a Hadas alkotóházaiban látni, tanulni, sőt gyakorolni is lehet.
Milyen a története és jelentősége?
A Hadas városrész Mezőkövesd szerves fejlődésének eredménye. A matyó közösség évszázadokon át élt itt a rá jellemző, zárt, hagyománytisztelő életformában, és éppen ez a zártság őrizte meg olyan tisztán a viseletet, a hímzést és a szokásokat. A 19. században a matyó hímzés valóságos iparággá nőtte ki magát: a mezőkövesdi asszonyok munkája messze földön keresett áru lett, a matyó viselet pedig a magyar népi kultúra egyik legismertebb jelképévé vált.
A 20. század modernizációja és a hagyományos paraszti életforma átalakulása magával hozta a régi városmag pusztulásának veszélyét is. A Hadas megőrzése és alkotóházas hasznosítása tudatos örökségvédelmi döntés eredménye: a régi házakat nem lebontották, hanem megmentették és új, élő funkcióval töltötték meg. Így lett a városrészből egyszerre múzeumi értékű együttes és működő kézműves közösség.
A csúcspontot a 2012-es UNESCO-elismerés jelentette: a matyó népművészet felkerülése az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára nemzetközi rangot adott a hagyománynak. (A matyó örökség már 2010-től szerepelt a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén.) Ez a rang egyben felelősség is: a Hadas ma tudatosan vállalja, hogy a hagyományt nem befagyasztva, hanem élő, tovább örökített formában tartsa fenn.
Kinek ajánljuk a Hadas városrészt?
A Hadas egyik legnagyobb erénye, hogy szinte minden látogatótípusnak tartogat valamit.
Családoknak, gyerekekkel. A kézműves műhelyfoglalkozások – mézeskalácsdíszítés, fazekasozás, szövés – interaktív, kézzelfogható élményt adnak a gyerekeknek, akik itt nem „ne nyúlj hozzá” táblákkal, hanem agyaggal, fonallal és cukormázzal találkoznak. A viseletbe öltözés és a fényképezés is óriási kedvenc.
Pároknak. A kanyargó kis utcák, a virágos udvarok és a nyugodt, romantikus hangulat ideális egy lassú, kézen fogva sétálgatós délutánhoz. Egy meghitt kávé, egy közös mézeskalács és néhány szép fotó – kész a tökéletes randi.
Kultúra- és népművészet-kedvelőknek. Aki mélyebben érdeklődik a magyar népi kultúra, a hímzés, a viselet vagy a néprajz iránt, itt egy UNESCO-rangú, autentikus élő örökséggel találkozhat, ráadásul magukkal a mesterekkel is beszélgethet.
Aktív, felfedező kedvű pihenőknek. A Hadas remekül illeszkedik egy tágabb bükkaljai és matyóföldi felfedezőnaphoz, akár kerékpáros, akár autós kirándulás keretében – Mezőkövesd belvárosa, templomai és a környék borospincéi is bejárhatók mellé.
Idősebb látogatóknak, nosztalgiázóknak. Sokak számára a meszelt falú házak, a régi konyhák és a tisztaszobák a nagyszülők világát idézik – a Hadas egy meghitt, kényelmes tempójú séta a múltba.
Mikor érdemes menni?
A Hadas egész évben hangulatos, de a legtöbbet a késő tavasztól kora őszig terjedő időszakban nyújtja, amikor az udvarok kizöldülnek, kivirágoznak, és a legtöbb alkotóház nyitva tart. Több műhely – például a mézeskalácsos ház – jellemzően a meleg hónapokban, körülbelül áprilistól szeptemberig fogadja a látogatókat.
A legizzóbb élményt a nyári kulturális események kínálják. Augusztusban rendezik a Matyóföldi Folklórfesztivált, amikor a Hadas és Mezőkövesd egésze zenétől, tánctól és népviseletbe öltözött felvonulóktól hangos. Ha szeretné a matyó kultúrát a maga teljes, eleven pompájában látni, ilyenkor érdemes időzíteni a látogatást. A táncházak, koncertek és a matyó lakodalmas bemutatók szintén a nyári hónapokban a leggyakoribbak.
Hétköznap és a főszezonon kívül a városrész csendesebb, meghittebb arcát mutatja – ez a séta és a nyugodt fotózás ideje. Mivel az egyes alkotóházak nyitvatartása eltérő és szezonálisan változik, indulás előtt mindig érdemes tájékozódni: a pontos nyitvatartásért, a műhelyfoglalkozások időpontjaiért és a jegyárakért látogasson el a Hadas Látogatóközpont hivatalos oldalára, vagy hívja a helyi Tourinform irodát.
Milyen gyakorlati tippeket érdemes tudni?
Megközelítés és parkolás. A Hadas Mezőkövesd központjához közel található, gyalog is könnyen elérhető a belvárosból. Autóval érkezőknek a városrész peremén, például az Eötvös utca környékén van lehetőség parkolásra – a szűk, kanyargós hadasi utcákba nem érdemes behajtani, azok inkább a gyalogos felfedezésre valók. A látogatás lényege amúgy is a lassú séta.
Időzítés és tempó. Egy alapos, több házat is érintő látogatásra érdemes 2-3 órát szánni; ha műhelyfoglalkozáson is részt vesz, akár egy egész délelőttöt vagy délutánt kényelmesen eltölthet.
Akadálymentesség. Fontos reálisan készülni: a Hadas régi, macskaköves és földes, egyenetlen, kanyargós utcákból áll, a parasztházak pedig sokszor küszöbösek, lépcsősek. Ez a történelmi jelleg része, ugyanakkor kerekesszékkel vagy babakocsival helyenként nehézkes lehet a közlekedés. Kisgyermekes családoknak jó, ha babahordozót is visznek, a kényelmes, zárt lábbeli pedig mindenkinek ajánlott.
Vásárlás és fizetés. Sok mesternél megvásárolhatók a helyben készült kézműves termékek – hímzések, mézeskalács, kerámia, festett tárgyak –, ezek kiváló, hiteles ajándékok. Érdemes készpénzt is vinni, mert a kis műhelyekben nem mindenhol biztos a kártyás fizetés.
Fotózás. A Hadas fotósparadicsom: a színes kapuk, a virágos udvarok és a népviselet gyönyörű képeket adnak. A mesterek munka közbeni fotózásához illik előbb udvariasan engedélyt kérni.
Hogyan jutok el a Hajnal Hotelből?
Ez az egyik legnagyobb előnye a Hadasnak, ha a Hajnal Hotelben szállt meg: gyakorlatilag a szomszédban van. A Hajnal Hotel a Zsóry-fürdő mellett, Mezőkövesd üdülőövezetében található, a Hadas városrész pedig a város központjában – kettejük között mindössze néhány kilométer a távolság, autóval alig 10 perc. Ez azt jelenti, hogy a Hadas kényelmesen bejárható egy fél napos kiruccanás keretében, anélkül, hogy le kellene mondania a fürdőzésről.
Egy tipikus nap így nézhet ki: délelőtt kellemes séta és műhelylátogatás a Hadasban, ebéd valamelyik mezőkövesdi vendéglőben vagy a hotelben, majd délután vissza a Zsóry gyógyvizéhez és a Hajnal Hotel wellnessrészlegéhez feltöltődni. A kulturális élmény és a gyógyvizes lazítás egyetlen napon belül összeér – pontosan ez teszi Mezőkövesdet és a Bükkalját ilyen ideális úti céllá.
A Hadas ráadásul remekül kombinálható a környék más látnivalóival is: egy kirándulás során bejárható Mezőkövesd belvárosa, meglátogathatók a Bükkalja borospincéi és festői falvai, így a matyó örökség egy tágabb, tartalmas felfedezőnap részévé válhat. Bármelyik forgatókönyvet is választja, a Hadas városrész az a fajta látnivaló, amely nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem a szívhez is szól – egy élő, lélegző darab magyar népi örökség, karnyújtásnyira a Hajnal Hotel nyugalmától.
Gyakran ismételt kérdések
Mi az a Hadas városrész, és miért „élő” skanzen?
A Hadas Mezőkövesd régi óvárosa, 150-200 éves, meszelt falú, nádtetős parasztházakkal. Azért „élő” skanzen, mert a házak nem kihalt múzeumként, hanem működő kézműves alkotóházakként üzemelnek, ahol a mesterek valóban dolgoznak és fogadják a látogatókat.
Miért világhírű a matyó népművészet?
A matyó népművészet – középpontjában a dús, virágos matyó hímzéssel és a matyó rózsával – 2012. december 5-én felkerült az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének Reprezentatív Listájára. Ez nemzetközi rangot adott ennek az északkelet-magyarországi, mezőkövesdi hagyománynak.
Mit lehet csinálni a Hadasban a gyerekekkel?
A gyerekek részt vehetnek kézműves műhelyfoglalkozásokon (például mézeskalácsdíszítés, fazekasozás, szövés), belebújhatnak eredeti matyó népviseletbe, és fényképezkedhetnek a festői udvarokban. A helyszín kifejezetten gyerekbarát és interaktív.
Mennyi időt érdemes rászánni a látogatásra?
Egy alapos, több házat érintő sétához nagyjából 2-3 órát érdemes szánni. Ha műhelyfoglalkozáson is részt vesz vagy megnézi a látogatóközpont kiállítását, kényelmesen eltölthet egy egész délelőttöt vagy délutánt.
Milyen messze van a Hadas a Hajnal Hoteltől?
A Hajnal Hotel a Zsóry-fürdő mellett fekszik, a Hadas városrész pedig Mezőkövesd központjában – kettejük között mindössze néhány kilométer, autóval alig 10 perc. Ideális egy fél napos kirándulásra a fürdőzés mellé.
Mikor a legjobb ellátogatni a Hadasba?
A késő tavasztól kora őszig terjedő időszak a legkedvezőbb, amikor a legtöbb alkotóház nyitva tart és az udvarok virágba borulnak. A csúcspont az augusztusi Matyóföldi Folklórfesztivál. A pontos nyitvatartásért és jegyárakért érdemes a hivatalos oldalt vagy a helyi Tourinform irodát felkeresni.
