Van Mezőkövesden egy apró, fehérre meszelt parasztház, amely mögött egy egész világ rejtőzik: a matyó hímzés csodálatosan színpompás, virágokkal teli univerzuma. A Kis Jankó Bori Emlékház nem hivalkodó látványosság – éppen ellenkezőleg, meghitt és csendes –, mégis Mezőkövesd egyik legfontosabb kulturális kincse. Itt élt és alkotott az az asszony, akit a matyó hímzés nagyasszonyaként emlegetnek, és aki keze nyomán megszülettek azok a rózsák és „álomvirágok”, amelyek később az egész világot meghódították. Ha a Hajnal Hotelben pihen a Zsóry-fürdő közelében, ez a látnivaló könnyű, hangulatos félnapos kirándulás, amely egészen közelről mutatja meg, mitől olyan különleges a Bükkalja népi öröksége.
Mi ez a hely, és miért különleges a Kis Jankó Bori Emlékház?
A Kis Jankó Bori Emlékház egy paraszti lakóház-múzeum Mezőkövesd híres Hadas városrészében, amely 1974 óta őrzi a matyó hímzés legendás alakjának, Kis Jankó Borinak az emlékét. A ház azon a helyen áll, ahol egykor maga a művésznő élt és dolgozott, így nem pusztán egy tárlat, hanem egy hiteles életteret idéz meg: a 19. század végi, 20. század eleji matyó paraszti otthon minden apró részletével.
A hely különlegessége kettős. Egyrészt megismerhetjük belőle egy egyszerű, mégis rendkívüli tehetségű asszony életét, aki íróasszonyként – vagyis a hímzésminták megrajzolójaként – a matyó díszítőművészet motívumkincsét gazdagította és formálta. Másrészt betekintést kapunk abba a paraszti életmódba és tárgyi világba, amely a mezőkövesdi matyók mindennapjait meghatározta. Az emlékház így egyszerre személyes emlékhely és néprajzi időkapszula.
A matyó népművészet jelentőségét jól mutatja, hogy a matyó hímzéskultúra 2012 decembere óta az UNESCO szellemi kulturális örökségének része. Kis Jankó Bori munkássága ennek az örökségnek az egyik legfényesebb fejezete – a látogató tehát nem csupán egy helyi nevezetességet néz meg, hanem a világörökség egyik gyökeréhez érkezik el.
Ki volt Kis Jankó Bori?
Kis Jankó Bori – polgári nevén Molnár Borbála, férjezett nevén Gáspár Mártonné – 1876. augusztus 27-én született Mezőkövesden, és ugyanitt hunyt el 1954. július 14-én. A „Kis Jankó” nevet nem véletlenül viselte: nagyapja, Nagy János szűcsmester ragadványneve volt ez, és a családban örökül szállt tovább.
Bori már gyermekként a hímzés világába csöppent. Édesanyja maga is elismert íróasszony volt, aki hamar felismerte lánya tehetségét, és megtanította a mesterségre. A kis Bori olyan elszántan tanult, hogy mindössze négy osztály elvégzése után otthagyta az iskolát, hogy anyja megrendeléseinek teljesítésében segítsen. Tizenöt évesen ment férjhez Gáspár Mártonhoz, és élete során hat gyermeknek adott életet, akik közül kettőt korán elveszített.
Az igazi hivatását azonban a rajzceruza és a tű jelentette. Az íróasszony feladata az volt, hogy a hímzés megkezdése előtt „megírja”, vagyis megrajzolja a mintát a vászonra – ez a matyó hímzés alkotói szíve. Bori ebben páratlan tehetségnek bizonyult: a matyó díszítőművészet rózsa- és virágváltozatainak jelentős részét ő maga alkotta meg. Egyéni stílusát a szimmetrikus elrendezés, a madármotívumok és a teljes felület kitöltése – a jellegzetes matyós „telítettség” – jellemezte. Kortársai a virágok gazdagsága miatt gyakran „százrózsásnak” nevezték.
Munkásságát 1953-ban a Népművészet Mestere címmel ismerték el. Az idős asszony élete végéig hímezte azokat a virágokat, amelyeket ő maga „álomvirágoknak” nevezett – olyan motívumokat, amelyek nem a természetből, hanem a képzeletéből és a matyó hagyomány mélyéről fakadtak.
Mit lehet ott látni?
Az emlékház szíve maga a régi matyó lakóház, amely híven megőrizte a korabeli paraszti otthon berendezését és hangulatát. A tárgyak nem díszletek: közülük több eredeti, és mind arról mesél, hogyan élt egy matyó család a századfordulón.
A látogató többek között ezekkel találkozhat:
- Kis Jankó Bori eredeti ágya, amely az 1890-es évekből, a művésznő házasságkötésének idejéből származik – az egyik legszemélyesebb tárgyi emlék a házban.
- A konyha jellegzetes elemei: a kemence (agyagból rakott sütőkemence), a lóca (pad), valamint a füstelvezetést szolgáló füstfogó a hozzá tartozó rudakkal, amelyeken a háztartás textíliái, dísztárgyai kaptak helyet.
- Díszes tányérok és szentképek, amelyek a falakat ékesítették – a matyó otthonok elmaradhatatlan díszei, amelyek a mélyen vallásos közösség hitéletéről is árulkodnak.
- A kamra és a stafírung, vagyis a menyasszonyi kelengye tárgyai, amelyek a matyó lányok egykori életének, házasságra készülésének fontos részét képezték.
Mindezeken túl a ház legnagyobb kincse maga a matyó hímzés szellemisége: a színpompás, virágmintás textíliák világa, amelynek megrajzolása Bori keze munkáját dicsérte. A matyó hímzés jellegzetessége a matyórózsa, valamint a rózsaszín, kék, sárga és zöld árnyalatok élénk, örömteli játéka. A hagyomány szerint a színeknek jelentésük is volt: a fekete a földet, a piros az örömöt, a sárga a napot, a kék a gyászt jelképezte, a zöld pedig – amely az első világháború után jelent meg – az elesett katonák emlékét idézte.
Érdemes tudni, hogy az emlékház nem elszigetelt látványosság: a Hadas városrész egésze egy szabadtéri néprajzi együttes, ahol a 150–200 éves parasztházakban ma alkotóházak, kézműves műhelyek működnek. Így a látogató nem csupán megnézi, hanem szinte megtapasztalhatja a matyó népi kultúrát – szerencsés esetben eltűnőben lévő népi mesterségek bemutatóit is láthatja.
Mit jelent az „íróasszony”, és miért olyan fontos Kis Jankó Bori öröksége?
A matyó hímzés különlegessége, hogy nem egyetlen kéz munkája volt, hanem közösségi alkotófolyamat. A mintát az íróasszony rajzolta meg a vászonra, majd a hímzést gyakran más asszonyok – köztük a summás (idénymunkás) nők – végezték el. Az íróasszony tehát a matyó díszítőművészet „szerzője”, tervezője volt: az ő fantáziáján és ízlésén múlt, milyen virágok, milyen elrendezésben kerülnek a kelmére.
Ebben a szerepkörben emelkedett ki Kis Jankó Bori. A matyó hímzés a 19. század közepén még egyszerű, mértani formákkal indult, majd fokozatosan a szabadabb, természetes virágmotívumok felé fordult – és éppen ez az a folyamat, amelyben Bori meghatározó szerepet játszott. A virágok gazdagságát, a rózsák sokféleségét nagyrészt neki köszönheti a matyó minta.
Öröksége ma is eleven. Emlékére háromévente hímzőpályázatot rendeznek, amelynek győztese a rangos Kis Jankó Bori-díjat veheti át. Ez a verseny nem csupán a múltat idézi, hanem élő hagyományként őrzi és fejleszti tovább a matyó hímzés tudását – pontosan abban a szellemben, ahogyan azt maga Bori is művelte.
Hogyan illeszkedik a matyó örökség egészébe?
A Kis Jankó Bori Emlékház a mezőkövesdi matyó örökség egyik pillére, de nem az egyetlen. A város a matyó népművészet fővárosaként méltán büszke gazdag kulturális kínálatára, amelyben az emlékház szervesen kiegészül a többi látnivalóval.
A közelben található a Matyó Múzeum, amely 1953 óta gyűjti és mutatja be a helyi viseletet, kézművességet és a matyó mindennapok tárgyi emlékeit – itt tekinthető meg többek között a matyó díszítés motívumkincsének gazdag tárháza is. A Hadas városrész pedig maga is bejárható, hangulatos séta helyszíne, ahol az alkotóházak, kézműves műhelyek és a látogatóközpont együttesen adják vissza a régi matyó világot.
Aki tehát ellátogat az emlékházba, könnyedén összekapcsolhatja a programot egy tágabb matyó tematikájú felfedezéssel: reggel a Hadas macskaköves utcáin sétálva, délben a múzeumban elmélyülve, délután pedig – ha a napja enged – visszatérve a Zsóry gyógyvizéhez feltöltődni.
Kinek ajánljuk a Kis Jankó Bori Emlékházat?
Ez a látnivaló meglepően sokféle látogatónak nyújt élményt:
- Kultúra- és népművészet kedvelőknek kihagyhatatlan: a matyó hímzés és az íróasszonyok világa a magyar népművészet egyik legragyogóbb fejezete, amelyet itt a maga hiteles közegében ismerhet meg.
- Családoknak, gyermekekkel különösen jó választás, mert a kézzelfogható tárgyak, a kemence, a régi bútorok és a színes hímzések könnyen megragadják a gyerekek figyelmét. A Hadas alkotóházaiban gyakran kézműves foglalkozásokba is bekapcsolódhatnak a kicsik.
- Pároknak, romantikus kikapcsolódásra vágyóknak a Hadas macskaköves, virágos utcái meghitt, lassú tempójú sétát kínálnak – kellemes ellenpont a fürdőzés mellé.
- Aktív pihenést keresőknek az emlékház a Hadas-negyed és a belváros gyalogos felfedezésének természetes kiindulópontja lehet.
- Az idősebb generációnak pedig gyakran nosztalgikus élmény: sokak számára a nagyszülők otthonát, a hagyományos falusi életet idézi.
Egyszóval mindenkinek ajánljuk, aki egy fürdős nyaralás mellé egy kis mélységet, valódi helyi színt és kézzelfogható kulturális élményt is szeretne.
Mikor érdemes menni?
Az emlékház egész évben látogatható látnivaló, de a Hadas városrész igazi hangulatát a tavasztól őszig tartó időszakban élvezheti a legjobban, amikor a virágos udvarok, a szabadtéri séta és az alkotóházak nyüzsgése teljében van. A nyári hónapok különösen kedvezőek, hiszen ilyenkor a Zsóry-fürdős nyaralás mellé tökéletesen illeszkedik egy-egy hűvösebb délelőtti vagy késő délutáni kulturális kitérő.
Érdemes figyelni a mezőkövesdi rendezvénynaptárt is: a matyó örökséghez kötődő fesztiválok, kézműves napok és – háromévente – a Kis Jankó Bori-hímzőpályázat idején a Hadas különösen élettel telik meg. Ha ilyenkor érkezik, a látnivaló mellé eleven programot, bemutatókat és népművészeti vásári forgatagot is kaphat.
Egy tipp a napi ritmushoz: a nyári kánikulában a délelőtti vagy késő délutáni órák a legkellemesebbek a Hadas sétához, a nap közepét pedig hagyja meg a Zsóry vizének. Így a kultúra és a fürdőzés szépen kiegészíti egymást.
Fontos: A pontos nyitvatartásért, az esetleges szünnapokért és a jegyárakért mindenképpen látogasson el a Kis Jankó Bori Emlékház vagy Mezőkövesd hivatalos turisztikai oldalára, illetve érdeklődjön a helyszínen, mivel ezek szezononként változhatnak.
Gyakorlati tippek: megközelítés, parkolás, akadálymentesség
Az emlékház Mezőkövesd Hadas városrészében, a Kis Jankó Bori utcában található, a történelmi városmag közelében. A Hadas macskaköves, régi utcáiból álló, hangulatos negyed, ezért érdemes kényelmes cipőt húzni a sétához.
Parkolás: A belváros és a Hadas környékén általában található parkolási lehetőség; autóval érkezőknek javasoljuk, hogy a városrész szélén álljanak meg, és onnan gyalog fedezzék fel a hangulatos utcákat – a régi negyed szűk, macskaköves utcácskái amúgy is a lassú, gyalogos felfedezésre valók.
Akadálymentesség: Fontos reálisan számolni azzal, hogy egy 19. századi paraszti lakóházról van szó, macskaköves környezetben. A régi épület küszöbei, egyenetlen felületei és szűk terei miatt a mozgásukban korlátozott látogatóknak érdemes előzetesen tájékozódniuk a helyszín adottságairól és a segítség lehetőségéről. A Hadas sétálóutcái szép, de helyenként egyenetlen burkolatúak, amit babakocsival vagy kerekesszékkel érdemes figyelembe venni.
A pontos részletekért – megközelítés, aktuális parkolás, akadálymentesített lehetőségek – itt is a hivatalos turisztikai tájékoztatás az irányadó.
Hogyan jutok el a Hajnal Hotelből?
Ez a látnivaló egyik legnagyobb előnye a Hajnal Hotel vendégei számára a közelség. A hotel a Zsóry-fürdő térségében fekszik, a Kis Jankó Bori Emlékház pedig Mezőkövesd belvárosához közeli Hadas városrészben – vagyis mindössze néhány kilométer, autóval jellemzően alig tíz-tizenöt perc választja el a kettőt.
A legegyszerűbb autóval nekivágni: a Zsóry felől Mezőkövesd központja felé haladva jól megközelíthető a Hadas negyed. Aki inkább mozogna, jó idő esetén akár kerékpárral is bevállalhatja a távot, hiszen a fürdő és a belváros közötti út kényelmesen teljesíthető. A pontos útvonalhoz érdemes navigációt használni, „Kis Jankó Bori Emlékház, Mezőkövesd” célponttal.
A közelség miatt a látogatás könnyű félnapos kirándulásként illeszthető be a nyaralásba: egy lazább délelőttön vagy délutánon kényelmesen megnézhető az emlékház, sétálhat egyet a Hadasban, esetleg beugorhat a Matyó Múzeumba is – majd visszatérhet a szállodába, hogy a nap hátralévő részét a Zsóry gyógyvizében, pihenéssel töltse. Éppen ez teszi ideálissá: nem kell egész napot rászánni, mégis valódi, tartalmas kulturális élménnyel gazdagodik a fürdős pihenés.
Miért éri meg beiktatni egy zsóryi pihenésbe?
A Zsóry-fürdő önmagában is remek okot ad a mezőkövesdi kikapcsolódásra, de a környék igazi értéke az, hogy a fürdőzés mellé kézzelfogható kultúra és páratlan népi örökség társul. A Kis Jankó Bori Emlékház ennek a talán legszemélyesebb, legmeghittebb megtestesítője: egy asszony élete és egy világörökségi rangú művészet találkozik itt egyetlen apró parasztházban.
Aki ellátogat ide, nemcsak egy múzeumot néz meg, hanem megérti, honnan erednek azok a színek és virágok, amelyekkel Mezőkövesden lépten-nyomon találkozik – a szuvenírektől a fesztiválok viseletéig. Ez az a fajta élmény, amely mélységet ad egy nyaralásnak, és amelyről még sokáig mesél az ember. A Hajnal Hotelből könnyen elérhető, gyerekkel és felnőttel egyaránt élvezhető, és tökéletesen kiegészíti a Zsóry gyógyvizét egy adag hiteles bükkaljai kultúrával.
Gyakran ismételt kérdések
Hol található a Kis Jankó Bori Emlékház?
Az emlékház Mezőkövesden, a város híres Hadas városrészében, a Kis Jankó Bori utcában található, a történelmi városmag közelében. A Hajnal Hoteltől a Zsóry-fürdő felől autóval néhány perc alatt elérhető.
Ki volt Kis Jankó Bori?
Kis Jankó Bori (1876–1954) mezőkövesdi matyó hímző és íróasszony, vagyis mintarajzoló volt, aki a matyó díszítőművészet rózsa- és virágmotívumainak jelentős részét megalkotta. Gazdag virágvilága miatt „százrózsásnak” is nevezték, munkásságát pedig 1953-ban a Népművészet Mestere címmel ismerték el.
Mit lehet látni az emlékházban?
Egy hiteles, századfordulós matyó parasztházat korabeli berendezéssel: Kis Jankó Bori eredeti, 1890-es évekbeli ágyát, a kemencét, a lócát, a füstfogót, dísztányérokat, szentképeket, valamint a menyasszonyi kelengye tárgyait – mindezt a matyó hímzés színpompás világába ágyazva.
Mennyi időt érdemes rászánni a látogatásra?
Maga az emlékház kompakt, jellemzően rövid idő alatt bejárható, de a Hadas városrész sétájával, az alkotóházakkal és a közeli Matyó Múzeummal együtt kényelmes fél napot is kitölthet. Így könnyű félnapos kirándulásként illeszthető egy zsóryi pihenésbe.
Gyerekekkel is érdemes elmenni?
Igen, családoknak kifejezetten ajánljuk. A kézzelfogható tárgyak, a régi konyha és a színes hímzések megragadják a gyerekek figyelmét, a Hadas alkotóházaiban pedig gyakran kézműves foglalkozásokba is bekapcsolódhatnak.
Hol tájékozódhatok a nyitvatartásról és a jegyárakról?
A pontos nyitvatartás, a szünnapok és a jegyárak szezononként változhatnak, ezért ezekről a Kis Jankó Bori Emlékház, illetve Mezőkövesd hivatalos turisztikai oldalán, vagy a helyszínen érdemes tájékozódni.
