Hotelünk, Mezőkövesd központjától 4 km-re fekvő Zsóry Gyógy- és Strandfürdő szomszédságában található. Mezőkövesd tárt karokkal várja a pihenés, felüdülés, gyógyulás céljából idelátogató vendégeket. Az egész évben nyitva tartó Gyógy- és Strandfürdőszolgáltatásairól bövebben a fürdő weboldalán tájékozódhat: www.zsory-furdo.hu
A város sokszínű programokat kínál a turistáknak: kulturális események, rendezvények, fesztiválok, gasztronómiai élvezetek, sport, szórakozás. Országosan és Nemzetközileg ismert népművészeti hagyományaink, nevezetességeink mellett városunk bővelkedik látnivalókban, melyekről és városunk történetéről bővebb információkat olvashat...
Mezőkövesd a Bükk-hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi Közép-hegység találkozásánál terül el. Itt halad el az M3 autópálya, a 3-as számú országos főút és a Budapest-Miskolc-Kassa vasúti fővonal. A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetéhez tartozik. Lakossága 17 ezer fő.
A térség gazdasági, kulturális, közlekedési központja. Évtizedek óta egyre többen választják Mezőkövesdet „Matyóföld szíve”-ként emlegetett várost pihenés, gyógyulás, nyaralás, üdülés, szórakozás céljából. A bükkaljai táj szépsége, Mezőkövesd természeti adottságai – gyógyvize, standfürdője, jó levegője, fekvése – méltán vonzották, vonzzák a pihenni, üdülni és kikapcsolódni vágyókat. Mezőkövesd a pihenés, felüdülés céljából idelátogatók mellett tárt karokkal várja a gyógyulni vágyókat is évente több százezren élvezik a gyógyvíz jótékony hatását.
A város sokszínű programokat kínál a turistáknak egész évben: kulturális események, rendezvények, fesztiválok, gasztronómiai élvezetek, sport, szórakozás.
Mezőkövesd nyitott, vendégszerető település, ahol az itt élők és az ideérkező vendégek egyaránt jól érezhetik magukat.
Városunk nevezetességei
A városházánál érdemes kezdeni a városi sétát, a patinás egykori épületben, a Szent László téren kapott helyet a Tourinform iroda is. Az egyedi berendezést helyi népi iparművészek készítették.
Az emeleten a Városi Galéria időszaki kiállításai, illetve az Iskolatörténeti Gyűjtemény tekinthető meg. A Galéria előtt Mátyás Király mellszobra áll, aki Mezőkövesdnek 1464-ben mezővárosi rangot adott, mert a husziták elleni küzdelemben segítséget nyújtott neki.
A téren körbe járva a Szent László templom előtt a védőszent szobra fogadja az érkezőt.
A Szent László templom Mária-kápolnájának freskói egyházművészeti jellegük mellett valóságos kultúrtörténeti értéket képviselnek. Megörökítik a matyó nép mindkét nemének és minden korosztályának népviseletét.
A Közösségi Ház emeleti nagyterme időszaki kiállítások, többek között a háromévente megrendezett Kisjankó Bori Hímzőpályázat díjnyertes alkotásainak állandó bemutatkozó helye.
A tér parkjában található köztéri műemlék szoborcsoportot Mezőkövesd lakosai Mária Terézia uralkodása idején építtették hálából Istennek, hogy megszűnt a pestis (1778).
Tovább haladva a tér másik nagy épülettömbje az egykori Korona Szálló, majd Matyó Népművészeti Szövetkezet központja. Ide költözött a felújítás és átalakítás után 2004 őszén a Matyó Múzeum, ahol méltó helyen és sokkal gazdagabb kiállítással fogadhatja az érdeklődőket. Az épület előtt a legismertebb "íróasszony", mintatervező Kisjankó Bori mellszobra áll.
Átsétálva a tér másik oldalára - amely már a Hősök tere nevet viseli nyaranta szoborkútból csillapíthatjuk szomjúságunkat. A valamikori zsinagóga helyén épített általános iskola, melynek falán barna színnel festett, népies ihletésű alakok láthatók, a tér egyik jellegzetes épülete.
A summás szobor a város lakóinak egykor megélhetést jelentő idény mezőgazdasági munkát vállalóknak állít emléket.
1956-ban a városba bevonuló orosz csapatok szétlőtték a nagytemplom tornyát és több polgári lakost, köztük egy utcán sétáló jegyespárt is lekaszaboltak.
Az ő emlékükre készült a márvány emlékmű, csúcsán a szétlőtt templom makettjével. Másik köztéri alkotás az 1848-49. évi szabadságharc száz éves évfordulóján emelt hatalmas obeliszk.
A tér végén balra fordulva 30 méter után már láthatók a Hadas városrész nádtetős házfedelei. Séta közben az első Kovács Szabolcs bútorfestő, mellette a hímző majd Pető Anna mézeskalács készítő bemutatóháza.
Itt épült meg a Népi Művészetek Háza, mely a Matyó Néptáncegyüttes otthona, próbáinak, kézműves foglalkozások és táborok helyszíne.
A szomszédos Táncpajtában a matyó lakodalmas programjain vehetnek részt a vendégek. A településrész szellemi központjaként fogható fel Kisjankó Bori egykori lakóháza.
Az emlékházzal szemben a Tulipános Hímzőműhelyben matyó hímzések, míg a többi házban a bemutatóhely jellegének megfelelő ajándékok, emlékek vásárolhatók. A Mogyoróközön tovább sétálva a Babaház következik. A gravírozó műhelyét is szabadon lehet látogatni a gémeskúttal szemben. A fazekas műhely a Kisjankó Bori út 38. szám alatt található
A ház mellett az Eötvös útra értünk ki, ahol jobbra fordulva 150 méter után a házak felett kivillanhat egy magas szélkerék, mely egyben azt is jelzi, hogy megérkeztünk a Mezőgazdasági Gépmúzeumhoz.
A Bogács felé vezető út mellett található temető régi ravatalozója az 1880-as évekből származik. Az árnyas sírkertben sétálva az 1848-49-es szabadságharc idejéből származó síremlékeket is találhatunk, valamint az egykori török birodalom határát jelző két oszlop közül az egyik itt, a temetőben van.
A várost átszelő Mátyás király úton Budapest irányában autózva a Kavicsos-tó körül található Millennium Emlékparkban épült és 2001-ben szentelték fel a Jézus Szíve plébánia új, esztétikusan modern kéttornyú templomát.
Nem messze tőle a régi templom épületében, melynek a falait Takács freskók díszítik, orgona múzeum létrehozását tervezik. A régi templom előtti kis parkban a világháborúkban elesettek és elhurcoltak emlékére állított emlékmű áll.
Népművészet
Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészeti hagyományai is kiemelkedők. Ki ne hallott volna már a matyókról, a matyó hímzésről, lakodalmasról s a matyókhoz kapcsolódó népszokásokról. A Matyóföld "fővárosa" Mezőkövesd, lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népével együtt nevezik matyóknak. Színes népviseletükkel, híres népművészetükkel, hagyományokba zárt életükkel különleges néprajzi egységet alkotnak.
Országos, sőt nemzetközi hírnevét színes népviseletével, a szabadrajzú hímzéseivel szerezte. Kezdetben a lepedővégeket hímezték, az egyszerű vászonhímzések piros-kék fénytelen fonállal készültek. Később hímzéssel díszítették a legénying lobogós ujját, majd a "surc"-nak nevezett keskeny női vagy férfi kötény alját.
A szabályos madaras motívumok után az egészen más jellegű matyó rózsás lepedővégek következtek. A szűcshímzés motívumai, színei döntően hatottak a matyó díszítőművészet kialakulására. Később pedig, áttértek a többszínű fonal használatára. Ezeket a formagazdag, pompázatos színharmóniákban tündöklő hímzéseket tanulatlan "író" (rajzoló) asszonyok fantáziája teremtette meg. Ösztönös művészi érzékkel stilizálták és rajzolták le a mezei, kerti virágokat.
Az újparasztos népművészet a reformkorban bontakozott ki, s a színes matyó hímzés virágkorát az 1860-70-es években élte. Ekkor lett általános a falusi házakban a parádésszoba, díszes berendezéssel, festett bútorokkal, falra aggatott mázas tányérokkal, cserépkancsókkal, magasra vetett díszággyal. A matyó hímzés és népviselet 2002 óta Hungarikum.
Gasztronómia
Mezőkövesd életében nagyon fontos és számottevő a gasztronómia mely elsősorban területi és éghajlati adottságainak köszönhető. Jellegzetes ételei és italai a mai napig a régmúltból táplálkozó hagyományokhoz kötődnek.
A Bükkaljai borvidéken régi hagyománya van a szőlőtermesztésnek. Évszázadokon át híres volt a miskolci bor, amelyet a tokajihoz hasonló nemes penésszel vastagon borított, kiváló avasi pincékben érleltek.
A Bükk hegység délkeleti lejtőin, Mezőkövesd és Miskolc között húzódó, szőlővel betelepített domboldalakat foglalja magában. Területe 2700 ha.
Éghajlati adottságai a fehérborszőlő termesztéséhez kedvezőek. Legelterjedtebb szőlőfajtája az olaszrizling, jelentős területeket foglal el a furmint és a hárslevelű, továbbá a leányka, a rizlingszilváni és az ottonel muskotály, de csemegeszőlőt adó chasselas-t is termesztenek itt.
Fürdőkultúra
Mezőkövesd idegenforgalmi vonzerejét nem csak a matyó gyökereknek köszönheti. A városról sokaknak a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő jut eszébe. Kiváló gyógyhatásfokának köszönhetően az első három hazai gyógyfürdő között említik. Nevét Zsóry Lajos egykori főszolgabíróról kapta 1939-ben a Budapest-Miskolc közötti főút mellett, a város nyugati határában az ő birtokán kezdett az állam kőolajkutató fúrásokba.
A mélyből olaj helyett termálvíz tört fel. A hévizet 1968-ban nyilvánították hivatalosan is gyógyvízzé. Ennek a 72 °C fokos víznek Magyarország összes gyógyvizei között a legmagasabb a kéntartalma. Évente százezrek tapasztalják meg gyógyító erejét vagy frissülnek fel Észak-Magyarország legnagyobb fürdőjében.
Mezőkövesd - Várostörténet
A régészeti emlékek szerint a település a honfoglalás előtt is lakott hely volt, a honfoglalók is szívesen telepedtek meg már lakott helyeken. XIII. századi oklevelekből kiderül, hogy 1275-ben lakatlan falu - a történészek szerint a tatárjárás következtében - volt Kövesd. A XIII. századtól a XV. század elejéig a diósgyőri vár uradalmához tartozott. 1450-ben Hunyadi János és a cseh-morva származású zsoldosvezér Jan Giskra itt kötöttek békét, melynek értelmében Magyarország legértékesebb nemesfémbányái a zsoldosvezér kezeiben maradtak. 1464-ben Mátyás király mezővárosi rangot (oppidum) - mellyel együtt címert és pecsétet - ad Mezőkövesdnek, ezt későbbiekben az 1470-es évek elején meg is erősít. A matyó elnevezést, mellyel három települést jellemeznek (Mezőkövesd, Szentsitván, Tard) sokan Mátyás király nevének becézett alakjából származtatják.
Egyes néprajzkutatók a református környék katolikus községeit nevezik, nevezték így. Mátyás királytól kapott kiváltságokat II. Ulászló és II. Lajos is elismerte és megerősítette.1544-től a mezőváros a török hódoltsághoz tartozott. A hódoltság végéig szenvedte Mezőkövesd a törököt. Volt amikor alig laktak a városban, sőt volt egy időszak, amikor lakatlanná vált. 1784-ben Mezőövesd megváltotta magát a magyar kincstártól. Az 1861-ben elkezdődött Hatvan – Füzesabony – Miskolc vasútvonal építése nagy hatással volt a város életére hiszen a vasúti szállítással könnyebben bekapcsolódhatott az ország gazdaságába. A XIX. század végétől kezdve elaprózódtak a paraszti telkek az akkori paraszti örökösödési rend és a betelepülőknek köszönhetően. Ezért akiknek nem nyújtott megélhetést a saját földjük, summásnak álltak.
Az 1896-os budapesti millenniumi kiállításon nagy sikere volt a népművészetnek. A matyó népművészet is itt vált ismertebbé. A Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában megtalálható volt egy jellegzetes matyó ház is és itt mutatták be az ún. matyó lakadalmast is.1939-ben olaj után kutatva találtak melegvizet Zsóry Lajos földjén, 1940-ben már medence fogadta a fürdőzőket. A fürdő igazi fejlődése a 70-es években indult meg. Azóta is töretlenül fejlődik, ezzel hírnevet és gazdasági fejlődést hozott Mezőkövesdnek. Napjainkban Mezőkövesdnek meghatározó szerep jut a térségben. Főként a mezőgazdaság és a kereskedelem területén alakultak ki egyéni gazdálkodók és vállalkozások.
